Vécsei Károly részletesen ismertette a román történettudomány nagy alakjának, Alexandru Philippide /1859-1933/ iasi-i egyetemi tanár élete fő művét /A románok eredete/. Első kötete 1923-ban, a második 1927-ben jelent meg Iasi-ban. Philippide alapos ismerője a német, francia, angol, magyar, szlovén és görög nyelven megjelent, a román nép őstörténetével foglalkozó szakirodalomnak. A román nép őstörténetének egyetlen tanúja a nyelv, amely a Balkán félszigeten, Illyriában, Skopjétől és Szófiától északnyugatra alakulhatott ki. A balkáni ősromán nyelvben nagyszámúak az albánnal megegyező szavak. Vécsei részletesen ismerteti Philippide munkáját, de megemlíti az utóbbi két évtizedben megjelent munkákat is. /Vécsei Károly: Egy elfeledett nagy mű. Alexandru Philippide: A románok eredete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22-23./
2005. február 3.
Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök elnökletével február 1-jén Szófiában megkezdődött az a nemzetközi konferencia, amely útjára indítja a térségbeli romák felzárkóztatását célzó, Roma Évtized 2005-2015 című programot. A rendezvényre meghívták a programban részes nyolc közép-, kelet- és délkelet-európai ország kormányának vezetőit. A szófiai konferenciára meghívták az Európai Bizottság, az Európa Tanács képviselőit, az Európai Parlament roma tagjait és a résztvevők között van a program két fő pénzügyi támogatója, James Wolfensohn, a Világbank elnöke és Soros György, a Nyitott Társadalom Intézet elnöke. Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese hangsúlyozta országa elkötelezettségét a kisebbségek ügyében. Markó beszédét roma nyelven fejezte be. Nemzetközi konferencia a romák felzárkóztatására. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./
2005. július 8.
Elmúltak azok a régi szép idők, amikor a díszpolgári címet kizárólag olyan személyiségek kapták meg, akik valóban tettek is valamit Aradért. Az 1989-es rendszerváltást után három évvel kezdték ezt a címet osztani. Először sportolóknak adták a címet. Később az egyik évben a volt román királyt is kitüntették. Magyar nem volt a díszpolgárok között, még egyetlen magyar ajánlás sem érkezett. Temesváron 1994–2005 között 67 személyiségnek és két csoportnak: az 1989-es decemberi forradalom mártírjainak, valamint a bánsági antikommunista ellenállás harcosainak adományoztak díszpolgári címet. Tíz év alatt száznál jóval több díszpolgára lett a városnak. Székely László (1877–1934), a város első főépítésze “post mortem” kapta a kitüntetést 2002-ben. Díszpolgár lett Kőnig Frigyes természettudós, aki az ország legnagyobb lepkegyűjteményével gazdagította városa múzeumát. Díszpolgár a hazai magyar irodalom legidősebb költője, a 96 éves Anavi Ádám. Temesváron látta meg a napvilágot Balázs Jolán, a kiváló magasugró, aki 1954 és 1966 között 140 rangos nemzetközi versenyen szerepelt: 1958-ban és 1962-ben európai bajnokságot nyert, 1960-ban, a római olimpián aranyérmet; 1961-ben ugrotta utolsó világcsúcsát (191 cm) Szófiában, 1998-tól díszpolgára a városnak. Lugos egyik magyar díszpolgára Higyed István nyugalmazott lelkipásztor. Nagyszentmiklósnak azonban nagy adóssága van. A Bartók-kultusz része lehetne, hogy a szülőváros díszpolgárként is tisztelje a világhírű zeneszerzőt és zongoraművészt. /Szekernyés Irén: Díszpolgárság a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./
2006. október 19.
Svédországban a kulturális tárca újdonsült vezetője benyújtotta lemondását, majd a pénzügyminiszter és a bevándorlási szaktárca vezetője kezdett meaculpázni. A lelkiismeret-furdalással küszködő kormánytagok azt követően mondtak le, hogy a svéd sajtó adócsalással vádolta őket. A kelet-európai demokráciák túlélőjátékain edződött ember felkapja a fejét, és nem hisz a fülének: a svéd kulturális miniszter bűne az, hogy hosszú ideig nem fizetett tévé-előfizetési díjat, illetve elmulasztottak adót fizetni a gyerek dadusa és a házvezetőnő után. Ez az erkölcsi vagy jogi norma Bukarestben, Budapesten, Szófiában a politikai elitek jelentős részének ismeretlen. Akik akkor sem állnak fel, miután kiderül, hány milliárdot csapoltak az államkasszából, vagy hogy mekkorát hazudtak az embereknek. Lehetséges, hogy Svédország nemsokára kormány nélkül marad, de Kelet-Európában stabil a kormányok helyzete. /A demokrácia arcai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./
2006. november 3.
Angela Merkel német kancellár november 2-án Berlinben arról tájékoztatta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt: felkérte José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy a testület decemberben még egyszer vizsgálja meg a Románia és Bulgária által vállalt feladatok teljesítését. Angela Merkel a Bukarest által vállalt ígéretek teljesítéséhez kötötte Románia európai uniós csatlakozásának támogatását. Hasonlóan foglalt állást az elmúlt héten a német parlament, a Bundestag is, ratifikálva Bukarest és Szófia uniós csatlakozását. /Cseke Péter Tamás: Merkel szankciókkal fenyeget. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./
2007. augusztus 24.
Haller István, a Diszkriminációellenes Tanács tagja, romaszakértő emlékeztetett, a miniszterelnök kimondta, hogy a romák bűnözők. A romák jó ideje a hazai és nemzetközi figyelem középpontjában állnak. Szófiában roma rendbontó csapatok szálltak szembe a lakosokkal és a karhatalommal. Véletlenek egybeeséséről van szó, mondta Haller, a felsorolt eseményekhez hasonlóak előfordultak korábban is. Mintegy két évvel ezelőtt volt egy roma-felkelés Szlovákiában. A hetvenes évektől ismeretesek azok a németországi esetek, amelyekben török bevándorlókat gyújtottak fel, az utóbbi években Franciaországban arabok estek lángok áldozatává. Romániában 1989. decemberétől 1993. szeptemberéig – a hatóságok cinkosságával – több mint harminc településen lincseltek meg romákat és gyújtották fel házaikat. Székelyföld sem volt kivétel. Augusztus 23-án reggel az egyik demokratikus hangvételű tévéadóban húsz percen át csak roma bűnözésről beszéltek. Romániát romaügyben nem csak a pogromok miatt ítélte el többször is a strasbourgi székhelyű Európai Emberjogi Bíróság, hanem egy ügyben azért is, mert egy roma fiatalt bűnözőként mutattak be a televízióban, pedig ártatlanul tartotta fogva a rendőrség. A romák nem vádolhatók amiatt, hogy meglincselik vagy felgyújtják őket. Egy bűncselekmény elkövetésével csak azok vádolhatók, akik azt elkövették, illetőleg a hatóságok, ha szemet hunynak és nem oldják meg a jelentett bűncselekményeket. Haller István Apácáról kifejtette: vannak személyek, akik loptak a mezőn. Ez bűncselekmény. Másrészt vannak, akik önmaguk próbáltak igazságot szolgáltatni. Ez is bűncselekmény. A román nyelvű sajtó igazolásként tekint erre az ügyre. Az eset azt mutatja, hogy nem csak román intoleranciáról lehet beszélni. /Ágoston Hugó: Hatósági közöny és önbíráskodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./
2007. szeptember 6.
A kommunista titkosszolgálat besúgója volt Georgi Parvanov jelenlegi bolgár államfő, az egyik parlamenti párt vezetője és 19 jelenlegi parlamenti képviselő is – jelentette a volt bolgár kommunista politikai rendőrség iratainak vizsgálatát végző szófiai testület. A testület vizsgálata szerint, bár egyelőre csak 1794 ember hátterét nyomozták le, a kollaboránsok listáján összesen 141 volt és jelenlegi honatya neve szerepel. A lista időközben felkerült a bizottság honlapjára is. A testület április óta folytatta a vizsgálatokat, miután 2006-ban törvényt hoztak a 1989 előtti titkosszolgálati dokumentumok megnyitásáról. Georgi Parvanov cáfolta, hogy besúgó lett volna. Az ellenzék szerint Parvanov dossziéja nagyon hiányos, az ő utasítására okmányokat semmisítettek meg belőle. Az államfő „Gotze” fedőnéven szerepel a titkosszolgálati dokumentumokban. Serghei Stanisev jelenlegi kormányfő szerint a leleplezések legfeljebb a történészeknek lényegesek, mivel a bolgár társadalomnak ennél sokkal égetőbb problémái vannak. /Kollaboráns államfő. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./
2007. november 19.
Nagyszebenben a magyar–román közös kormányülésen bájvigyorogtak a kormányfők. Igazából csak olyan kérdésekben született megállapodás, amelyeket a magyar és román megyei önkormányzatok már régen megbeszéltek egymás között a tényleg működő kishatár menti haveri forgalomban. Magyarország akkor nyitotta meg Erdély előtt is a munkapiacát, amikor már a fene sem akar odamenni dolgozni. Budapest–Bukarest gyorsvasút? Egy évtizede ígérik, a románokat nem érdekli a budapesti vonal, nekik Szófia, Isztambul meg Kisinyov látszik a célkeresztben. Gyurcsány a két ország történelmi-területi összeolvadását jósolta. Ettől aztán a románok termopán ablakain elrepedt a hőmérő. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./
